e-Termékdíj.hu Kft.

Bevezetés

A termékben található anyagok mindegyike visszavezethető valamilyen természetes alapanyagra. A világ egyre jobban függ a természeti erőforrásoktól. Sok vita zajlik a Földünkkel kapcsolatban, elhangzanak érvek és ellenérvek, abban azonban egyetértés mutatkozik, ha nem változtatunk akkor a természeti erőforrások mennyiségének csökkenése és kimerítése folytatódni fog, és ezzel párhuzamosan a hulladéktermelés növekszik. Egyes adatok szerint a termék gyártás során igénybe vett természetes anyagok mintegy 1%-a marad használatban fél év eltelte után. Ennek is köszönhetően állítják egyre többen azt, hogy a természeti erőforrás-felhasználásunk során már a gyerekeink, a jövő nemzedékek erőforrásait használjuk fel.

A környezetvédelmi cél és a gazdasági érdek kéz a kézben jár. A fejlett országokban a döntéshozók felismerték, hogy a természeti erőforrások ésszerű használata elengedhetetlen, főleg mert jelentős gazdasági függőség alakult ki. Ebből kifolyólag nem csak környezetvédelmi, de gazdasági érdek lett a fejlett országok gazdasági potenciáljának felszabadítása, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával termelékenyebbé váljanak. Ez azonban csak az első lépés volt– főleg mivel a fejlett országokban a természeti erőforrások rendelkezésre állása egyre csökken – kidolgozásra került a körforgásos gazdaság csomag. A körforgásos gazdaság lényege az újrahasználat és hasznosítás fokozása révén tovább javuljon a globális versenyképesség, ösztönözve a fenntartható gazdasági növekedést és új munkahelyek teremtését.

újrahasználható alternatívák, újrahasználati rendszerek egyes egyszer használatos műanyagtermékekre

Mi az újrahasználat? Sokan keverik az újrahasználat és a hasznosítás fogalmát. Újrahasználatnak nevezzük azokat a műveleteket, amelynek keretében a hulladéknak nem tekintett terméket, esetleg a termék alkatrészét vagy tartozékát újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált. A hasznosítás esetében a termék hulladékká vált, és ezen hulladékkal végzünk valamilyen kezelési műveletet, amelynek célja, hogy a hulladékból nyert anyag más anyag helyébe lépjen, kiváltva azt.

Jól látható, hogy az egyik legnagyobb különbség a két fogalom között, hogy míg az újrahasználat esetében termékről beszélünk és nem hulladékról, addig a hasznosítás mindig valamilyen hulladékkal kapcsolatos művelet. Ez az oka, hogy az úgynevezett hulladékhiearchiában az újrahasználat megelőzi a hasznosítást.

A fentieket azért célszerű hangsúlyozni, mert az újrahasználat jellemzően jobb környezeti összeredménnyel jár, mint a hasznosítás. Az újrahasználat során egyértelműen nem kerül ki a rendszerből a termékbe beépült anyag és energia. Azokon a területeken, ahol valamilyen külső környezeti okból kifolyólag nem alkalmazható újrahasználat megoldásként, ott az olyan hasznosítást szükséges a lehető legnagyobb mértékben elérni, amely során a termékből keletkező hulladékból minél nagyobb arányban marad meg a termékbe beépített anyag és energia.

Természetesen ez kizárólag hulladékgazdálkodási szempont rendszer alapján történő besorolás. Az életben az egyéb környezeti szempontok befolyásolhatják ezt a sorrendet. Mindig az vizsgálandó, hogy az újrahasználat során a környezetre gyakorolt hatás – például a szállítás, vagy az újrahasználatra előkészítés (tisztítás/javítás) okozta környezeti terhelés nem magasabb, mint a termékből keletkező hulladék hasznosítása és az új termék előállítás környezetre gyakorolt hatása. Eddig környezeti szempontokról esett szó, de emellett felmerülhet egyéb olyan szempont, amely jelentős mértékben meghatározza adott hulladékgazdálkodási megoldás választását. Ilyen lehet például a technológiai vagy az egészségügyi szempont. Az egészségügyben alkalmazott termék követelmények elérését több esetben a jelenlegi technikai szinten nem tudják teljesíteni újrahasználat révén vagy hasznosítás eredményeként létrejövő másodnyersanyag felhasználásával. De ehhez hasonló említhetjük az élelmiszerbiztonsági követelményeket is.

A csomagolószerek esetében nagyon nagy jelentősége van az újrahasználható csomagolószereknek. Mivel váltható ki adott egyszerhasználatos műanyag termék:

Flexibilis műanyagból készült zacskók, könnyű műanyag hordtasakok

Ezek olyan termékek, amelyek a kutatások alapján egyszer használatos műanyagként a nagyobb kényelem iránti igény az élelmiszer termékek menet közbeni fogyasztása miatt válnak elhagyott hulladékká. Ezek kiváltásával zöldségek esetében zöldséges hálóval, pékáru esetében péksüteményes zsákkal, hordszatyrok esetében tartós táskákkal két nagyon fontos eredményt érhetünk el. Csökken a keletkező hulladék mennyisége, amelyet a hulladékgazdálkodóknak kezelniük kell. Csökken az elhagyott hulladék mennyisége, az életminőség javul és nem csak az emberi, hanem az állatok életminősége is.

Ételtartó dobozok

Ezen termékek igen széleskörűek lehetnek. A készétel hazavitelére alkalmas dobozoktól a gyorséttermek által alkalmazott zöldséget vagy gyümölcsöt tartalmazó ételtárolókon keresztül a szószókat vagy fagylaltot tartalmazó műanyag ételtárolókig. Ezekre is jellemző, hogy gyorsan válnak hulladékká, hasznos élettartalmuk igen rövid, és főleg a menet közbeni fogyasztás során válnak elhagyott hulladékká. Ezek kiváltása tartós ételtartó edényekkel lehetséges, amelyek műanyagból vagy fémből készülnek.

Italtartó poharak és fedelük

Az italtartó poharak esete annyiban eltérő az előbbiekben felsorolt termékcsoportoktól, hogy jelentős a helyhez kötött felhasználásuk, ahol a több ember általi, egy alkalommal történő fogyasztás jellemző. Ezen felhasználáskor könnyen kiválthatóak műanyag újrahasználható poharakkal, amely poharak az élelmiszer-higiénia előírásokra figyelemmel a közegészség védelme, a fogyasztók biztonságának szem előtt tartásával fertőtleníthetőek.

 Hulladékgazdálkodási rendszerek egyes egyszer használatos műanyagtermékekre

A fentiekben az újrahasználat lehetőségei kerültek bemutatásra. Az újrahasználat mellet szó volt a hasznosításról. Csak emlékeztetőül hasznosításról akkor beszélünk, ha kezelési művelet célja, hogy a hulladékból nyert anyag más anyag helyébe lépve kiváltja azt. A hasznosítás többféle lehet, mint például az újrafeldolgozás vagy a biológiai lebontás. A következőkben ejtsünk néhány szót azon helyettesítő termékekről, amelyek a környezetbe elhagyott hulladékként kerülve kisebb környezeti terhelést jelentenek az egyszer használható műanyag terméknél. Hangsúlyosan felhívjuk a figyelmet, hogy ez nem azt jelenti, hogy nyugodt lélekkel elhagyhatóak ezek a termékek! Csak azt jelenti, hogy elhagyott termékként hamarabb megszűnnek hulladéknak lenni, mint az egyszer használatos műanyag termékek.

Papírból készült termékek több területen is előfordulhatnak.

A Flexibilis műanyagból készült zacskók, könnyű műanyag hordtasakok kiváltására alkalmasak a papírtasakok és papír táskák.

Az ételtartó dobozok esetében a cukornádból készült ételtartó dobozok akár a megfelelő melegítés lehetőségét sem zárják ki. A cukornádból készült dobozokon túlmenően kitűnően alkalmazhatóak a kartondobozok vagy a bambusznádból készült dobozok.

Az italtartó poharak és fedelük esetében léteznek cukornádból vagy papírból készült italtartó poharak és tetők/fedők.

A fentieken túlmenően léteznek biológiai úton lebomló műanyag termékek. Ezek olyan termékek, amelyek fizikai és biológiai bomlás eredményeként végül szén-dioxiddá, biomasszává és vízzé bomlanak le. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ebben a fogalomkörben nagyon sok félreértés születik.

Elsőként tisztázandó, hogy vannak olyan termékek, amelyek oxidatív úton aprózódnak és az nem tekinthető biológiai úton történő lebontásnak. Az oxidatív úton történő aprózódás során a műanyag termék elaprózódik, úgynevezett mikro műanyag jön létre. A mikro műanyag nem bomlik le gyorsabban, csak könnyebben felhalmozódhat az élő szervezetben, és már rájöttek, hogy ez nem jó. Az Európai Unió elvárja a tagállamaitól, hogy az oxidatív úton aprozódó műanyagok forgalmazását 2021. július 1-től tiltsák be.

Másodszor fontos tisztázni, hogy a biológiai lebomlás nem feltétlenül jelenti azt, hogy kivisszük a kertben lévő komposztálóba, és ott lebomlik. Nagyon sok vita van abban a kérdésben, hogy milyen körülmények közt történő lebomlást tekintendő biológiai úton történő lebomlásnak. A speciális körülmények között (komposztáló telepen) lebomló műanyag tekinthető-e biológiai úton lebomlónak vagy sem. Ebben a kérdéskörben az eligazodáshoz az MSZ EN 13432:2002 számú magyar szabvány nyújthat segítséget.

Az egyszer használatos műanyag termékek szelektív gyűjtése esetén a keletkező hulladék újrafeldolgozás révén hasznos másodnyersanyaggá válik. Lényeges a keletkező hulladék tisztasága. Hétköznapi értelemben – többnyire a lakossági hulladék vonatkozásában - a hulladékká váló egyszer használatos műanyag termék egyéb szennyező anyagtól való mentességét érthetjük ez alatt. Egyéb szennyező anyag lehet az ételmaradék, más – nem műanyag – hulladék stb. Hulladékgazdasági szempontból azonban érthetjük az egynemű anyagok - itt az egyes műanyag típus szintig lemenve (például polivinil-klorid, polietilén-tereftalát, polipropilén stb.) külön gyűjtését. Magyarországon a lakossági szelektív hulladékgyűjtés nem megy le ilyen mélységig, elegendő az egyes anyagfajták (papír, műanyag, fém stb.) külön gyűjtése. A nem lakossági hulladékgyűjtésben azonban a keletkező hulladék mennyiségtől függően már külön gyűjtik az egyes műanyag típusokat is, ezáltal - mintegy előválogatást végezve - csökkente a hulladékkezelés költségét és környezeti terheit.

Optimális esetben a szelektív hulladékgyűjtés során gyűjtött hulladék válogatóba kerül. A válogatás lehet gépi vagy kézi. A válogatás során a műanyag frakcióból eltávolításra kerülnek az egyéb szennyező anyagok, valamint az egyes műanyag anyagtípusok szerint szétválogatják a beérkező hulladékot. Nem minden műanyag hulladék kerülhet újrafeldolgozásra. Egyrészt a nagyon szennyezett hulladék tisztítása környezetvédelmi és gazdasági szempontból jelenleg károsabb, mint az ilyen jellegű hulladék energetikai hasznosítása. Másrészt vannak olyan műanyag fajták, amelyek hasznosítása jelenleg nem megoldott (ezt vagy azt jelenti, hogy nem keletkezik akkora mennyiségben, hogy gazdaságosan megoldható lenne az újrafeldolgozása, vagy, hogy nem áll rendelkezésre olyan műszaki megoldás, amely gazdaságos módon hasznos terméket állítana elő). Ezen esetekben is az energetikai hasznosítás jöhet szóba, amely azonban nem a vegyes kazánban való elégetést jelenti, hanem ellenőrzött körülmények között, égetőműben. Sok féle újrafeldolgozási technológia létezik. Leegyszerűsítve az újrafeldolgozás során a válogatott, egynemű műanyag hulladék az esetek többségében tisztításra és aprításra kerül. Az aprítás végén a szemcse mérettől függően kaphatunk granulátumot, regranulátumot stb.

Egyszer használatos műanyagtermékek nem megfelelő hulladékártalmatlanítási módjainak a csatornahálózatra gyakorolt hatása.

Az egyszer használatos műanyagtermékek a csatornába kerülve komoly gondokat okozhatnak. A legegyszerűbb, mindenki által könnyen elképzelhető gond az eltömödés vagy ahogyan sokan ismerik a dugulás, amely során elzáródik a víz útja. Azt gondolhatjuk egy műanyag zacskó nem a világ vége, szépen lefolyik a csatornában. Ez a gondolat ott hibás, hogy nem egyedül vagyunk, nem csak mi gondolkodhatunk így, és ha mindenki csak egy valamit dob a csatornába a mi műanyag zacskónk mellé ami nem odavaló (például műanyag tányér, műanyag pohár stb.) az már komoly mennyiség, amelyet a csatorna nem bír el. Ráadásul a csatornába természetes úton is kerülhetnek szilárd anyagok (például kő, faág stb.) és a zacskónk ezekkel az egyéb csatornába kerülő szilárd hulladékkal együtt összeállva dugót képezhet, amelyben a zacskó lehet a összetartó elem!

A csatornahálózat működését átemelők segítik. Az átemelőkben a szivattyúk eltömődése üzemzavart okoz, gátolva a csatornarendszer működését. Rosszabb esetben a szivattyú tönkre megy a belé kerülő szilárd anyagoktól, amely hosszabb ideig tartó fennakadást okoz.

Hivatkozás jegyzék:

 Erőforrás hatékonyság és körforgásos gazdaság

 A műanyag hulladék helyes begyűjtése

Mi lesz a műanyag hulladékok jövője?

Csatornahasználati illemtan